Így rakd rendbe magad odabent naplóírással

2020. március 24. - Salamon Kitti

pexels-photo-3363111.jpeg

A naplóírás igazi öngyógyító terápia, amit ha rendszeresen csinálsz, akkor a lelki világodon, közérzeteden, az önmagaddal való kapcsolatodon is megtapasztalhatod a jótékony hatásait. Persze mint mindenhez, ehhez is kell energia, hiszen a szavak nem vetődnek maguktól a papírra - ehhez te is kellesz. Ha rögtön 5 ok is eszedbe jutott, hogy te miért nem fogsz soha naplót írni, akkor én most elmondom, ezek miért nem lehetnek gátló tényezők.

Miért jó neked a naplóírás?

- igazi énidős tevékenység, hiszen írás közben csak magadra és a lelki-szellemi jólétedre fókuszálsz

- kikapcsol, ellazít, feltölt, sőt, ha közben finom illatokat, zenét és hangulatvilágítást is csinálsz, akkor tökéletes meditációs elmélyüléssé válhat

- segít rendszerezni a gondolataidat, helyére tenni azokat "gócpontokat", amikkel nem tudsz mit kezdeni

- fejleszti az íráskészségedet, pár hét és igazi J.K. Rowling lehet belőled :)

- a gondolataid, érzelmeid lejegyzetelése segít önmagad mélyebb megértésében, a sajátos jellemvonásaid elfogadásában

- ha jobban megismered a mozgatórugóidat, problémáidat, vágyaidat, akkor sokkal tisztábban láthatod azt is, hogy merre érdemes beirányoznod a belső iránytűdet

- a kinti-benti történeteid lejegyzetelése idővel egy komplett emlékgyűjteménnyé nő, ami évek múlva felbecsülhetetlen kincset ér majd

- az idő egy adott pontjában mindig vissza tudod nézni, hogy érzelmi, gondolati síkon honnan indultál, hol vagy most és hova tartasz 

Egy szép idézet, ami jól összefoglalja a jelentőségét:

"A naplóírás - életünk múló eseményeinek számbavétele, az okok-okozatok keresése, mintha az életen átvonuló lábnyomokat követnénk - a lélekgyógyászat fontos eszközévé vált. De elsősorban alkotó tevékenység, és gyakorta szórakoztató. A naplóírás ősi és önmagunknak szóló feladvány: meg tudjuk-e őrizni az időt? Olyan, mint virágot préselni, bort érlelni. Ha ma kevés időt rászánsz, később élénkebb képet kapsz belső életed eseményeiről, mintha fényképek százai készültek volna rólad." (Anna-Maria Dell'Oso)

És akkor jöjjenek azok a fránya okok, melyek gátat vetnek annak, hogy elkezdd, vagy ha már elkezdted, akkor folytasd a naplóírást, és persze - ahogy ígértem - hozom a hozzájuk tartozó kontráimat is, amikkel bebizonyítom, hogy ezek közül egyik sem akadályozhat meg az írásban. 

"Ó, nincs nekem erre időm!"

A leggyakoribb ürügy, ami elhangozhat. Még annak ellenére is, hogy tudod: arra van időd, amire szeretnéd, hogy legyen. Amire nem jut, az valószínűleg nem olyan fontos, és valahol a rangsor végén kallódik a többi dolog mögött. Néha azért fel-felsejlik és olyankor ráaggatod a “meg kéne csinálni” vagy “neki kéne állni” címkét, de aztán hamarosan újra homályba vész, hisz erre még ráérsz. Mondjuk holnap, a jövő héten vagy jövőre, de tulajdonképpen a soha napján találóbb lenne. Ha az van a fejedben, hogy a naplóírás időigényes tevékenység, az meg csak egy téves rögeszme. Elég lehet akár 10-15 perc is, hogy pár mondatban összegezd a napod legfontosabb eseményeit. Néha elég az is, ha csak azokat a szavakat jegyzed fel, melyek a leginkább jellemzik az elmúlt 24 órádat.

"Semmi kedvem nincs hozzá."

Ez valóban nyomós érv, de azt tekintve, hogy mennyi pozitív energiát szabadíthat fel benned az írás, érdemes azért megpróbálnod kedvet csiholni hozzá. Rajzold tele, színezd ki, rakd tele képekkel a lapokat, de néha az is elég, ha szimplán jól választod meg a noteszt, amibe írsz. Mindegy, hogy napocskás, nyuszis vagy pöttyös, a lényeg, hogy olyan legyen kívül, és olyanra csináld belül, amit aztán szívesen veszel elő, és amire nem úgy gondolsz, hogy “basszus, már megint írnom kell abba a szarba.” Ez nem egy nyűg, hanem egy kellemes és nem mellesleg hasznos időtöltés, ami segít abban, hogy jobban megismerd önmagad és átlásd a céljaidat, vágyaidat.

pexels-photo-3363098.jpeg

"Velem úgyse történik semmi."

Az, hogy “semmi” nagyon szubjektív fogalom, ráadásul nincs kőbe vésve, hogy csak az extrém sportolók vagy a világvándorok írhatnak naplót, mert csak az ő mindennapjaik elég érdekesek. Ez a te életed, légy hálás érte, értékeld és igenis tartsd fontosnak mindazt a sok-sok jó és kevésbé jó dolgot, ami benne történik. Minden apróság számít, hiszen sokszor azok gátolnak meg a céljaidhoz vezető úton. Érdemes hát feltérképezni őket, hogy tisztában legyél azzal, min lenne érdemes változtatnod, hogy végül eljuthass oda, ahova tartasz. Sokszor éppen ezeknek az apróságoknak a számba vétele segít közelebb jutni az álmaidhoz. Nyomós okod van tehát lejegyezni minden egyes apró-cseprő dolgot, ami veled történik, vagy épp nem történik.

"Áhh, én nem tudok jól fogalmazni."

Nem is kell. Ez a te egyszemélyes naplód, ha nem akarod, nem kell megmutatnod senkinek. Elég, ha röviden, tömören, lényegre törően írod le az eseményeket. Ráadásul néha a képek sokkal többet mondanak a szavaknál, ez esetben pedig nem is kell nagy fogalmazóképesség, elég, ha feljegyzed a dátumot és esetleg a hely nevét, ahol készült a kép. Ha mindenképpen szeretnél írni is valamit, akkor jegyezd fel, amit érzel, amit gondolsz azzal kapcsolatban, ami éppen foglalkoztat. Ne törődj vele, hogy az irományod nincs bekezdésekre tagolva vagy hogy hiányzik a frappáns bevezető, és a tökéletes lezárás, a lényeg, hogy írj, írj, írj. Mint minden mást, az írást is gyakorolni kell ahhoz, hogy jól menjen. Ha kitartó vagy, és minden nap foglalkozol a naplóddal, hidd el, egyre jobban ki tudod majd fejezni magad.

"Nem tudom szépre csinálni."

Még szerencse, hogy nem napló szépségversenyre indulsz vele. Persze tudom, a neten szebbnél szebb megoldásokkal lehet összefutni, normális, ha te is olyat vagy legalábbis azokhoz hasonlót szeretnél kreálni. De miért is? Hogy aztán majd büszkén mutogasd az unokáidnak, hogy milyen érdekes életet éltél, ráadásul szórakoztatótan is írtál róla, és még a naplód is csillivilli volt? Nem ez az elsődleges cél, kivéve, ha bestseller könyvet készülsz írni az életedről, minden más esetben elég ha csak félig tökéletesre sikerül. Sőt néha az is bőven megteszi, ha lefekvés előtt lejegyzel két-három mondatot, ami éppen eszedbe jut. Majd másnap kifejted bővebben, amikor több időd, kedved, energiád lesz hozzá, vagy egyszerűen csak úgy hagyod, remélve, hogy a jövőbeli éned ki tudja silabizálni, hogy vajon mire is gondoltál akkor. :) Ha képeket is teszel bele, azoknak sem kell egytől egyig művészien megszerkesztettnek lenniük, hiszen a való élet sem az.

A bejegyzés trackback címe:

https://szovegmuhely.blog.hu/api/trackback/id/tr8515553094

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.